Tudnivalók a szövegszerkesztőkkel kapcsolatosan:

A szövegszerkesztők által felismert legkisebb egység a karakter.

A szó: Két szünetjel között elhelyezet karaktersorozatot szónak nevezünk.

A mondat: Két mondatvég jel között elhelyezkedő karaktersorozatot mondatnak nevezzük. Mondatvég jelek a következők: . ! ?

A bekezdés: Két ENTER lenyomása közt elhelyezkedő karaktersorozatot bekezdésnek nevezünk.

Gépelési szabályok:

· egymásután, kettő vagy több szünetjel elhelyezése szigorúan tilos.

· egymásután nem szabad kettő vagy több entert elhelyezni. Kivétel, ha üres sort szeretnénk beszúrni, ez esetben kétszer nyomjuk le az ENTER billentyűt.

· A , . ! ? : ; ] } ) egybegépeljük az előtte található szóval majd utána szünetjelt helyezünk el.

· A [ { ( egybegépeljük a zárójelben található első szóval.

· Dátum típusú információ elhelyezésekor az alkotó elemek közé (év, hónap, nap) elválasztó karakterként nem szünetjelt, hanem: / \ - _ stb. helyezünk el.

5. Word 2000

A Winword mindennapos használata, a program alkalmazása legkevesebb a következőket jelenti: programtelepítés, programindítás, szövegállomány létrehozása, módosítása, formázása, a dokumentum kinyomtatása, esetleges elektronikus postázása, a program futtatásának befejezése.

A Winword rendelkezik mindazon funkciókkal, amelyek segítik a biztonságos, csak az illetékesek számára hozzáférést biztosító munkát.

5.1. A program indítása:

A Start / Programok / Microsoft Word menüsorra kattintva indíthatjuk el a programot. Ha gyakran dolgozunk egy meghatározott dokumentumon, akkor annak ikonját érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz a Desktop könyvtárba másolni. Ekkor a dokumentum szerkesztése a Winword program betöltésével együtt az ikonon való kattintással indítható el. A dokumentumot legegyszerűbben úgy helyezhetjük az asztallapra, ha megfogjuk azt a Windows 98 / Programok / Windows Intéző (Explorer) listáján és a lenyomott bal egérgomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő hátterére vontatjuk, majd felengedjük az egérgombot. Ekkor a dokumentum ikonja megjelenik az asztallapon.

5.2. A Word 2000 képernyője:

A Winword ikonorientált környezetben működik, maga is ikonokat tartalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a megfelelő parancsok indíthatók.

1. az ablakban szaladó alkalmazás neve (Microsoft Word).

2. a szerkesztés alatt álló fájl neve (pelda1.doc).

3. A Microsoft Word vezérlőmenüje

4. tabulátor típusának meghatározása.

5. bal oldalsó szövegtörzs meghatározása a balmargóhoz viszonyítva.

6. bal oldalsó szövegtörzs helyzetének meghatározása a balmargóhoz viszonyítva úgy hogy az első sor helyzete a bal oldalsó szövegtörzshöz viszonyítva változatlan maradjon.

7. a bekezdés első sorának helyzetét határozza meg a bal oldalsó szövegtörzshöz viszonyítva.

8. balra igazít tabulátor pozíció.

9. jobbra igazít tabulátor pozíció.

10. középre igazít tabulátor pozíció.

11. tizedespontra igazít tabulátor pozíció.

12. tabulátor sáv meghatározása.

13. jobb oldalsó szövegtörzs helyzetének meghatározása a jobb margóhoz viszonyítva.

14. szöveges kurzor. A beszúrási pontot jelöli, megmutatja, hogy a gépelés során a következő betű hol fog megjelenni. A Word2000 indításakor, illetve egy létező file betöltésekor a beszúrási pont (villogó függőleges vonaldarabka) a képernyő bal felső sarkában helyezkedik el. Az egérkurzor érvényesítése a szövegszerkesztő ablakának tetszőleges pozíciójában a beszúrási pont áthelyezését eredményezi.

15. Grafikus kurzor: Érvényesítése a szövegszerkesztő ablakának tetszőleges pozíciójában a szöveges kurzor elhelyezését eredményezi az adott helyen. Formája többféle lehet annak függvényében, hogy a képernyő melyik része fölött található.

16. tagolás nyomógomb egyenértékű a nézetlegördülő menü vázlat parancsával. Ha Vázlat nézetben dolgozunk, áttekinthetjük a dokumentum szerkezetét, a címsorok húzásával a szöveget áthelyezhetjük, másolhatjuk és átszervezhetjük. A laphatárok, élőfejek és élőlábak, képelemek és hátterek a Vázlat nézetben nem jelennek meg.

17. nyomtatási elrendezés nézet egyenértékű a nézet legördülő menü Nyomtatási kép parancsával. A Nyomtatási elrendezés nézetben megtekinthetjük a szövegek, grafikák és más elemek elrendezését a kinyomtatott lapon. Ez a nézet az élőfejek és élőlábak szerkesztését, a margók igazítását és az oszlopokkal és rajzobjektumokkal végzett munkát könnyíti meg.

18. webes megjelenítés nyomógomb egyenértékű a nézet legördülő mező webes elrendezés parancsával. Weblap vagy webes dokumentum létrehozásához és a képernyőn történő megjelenítéséhez váltsunk a Webes elrendezés nézetre. A Webes elrendezés nézetben a hátterek láthatóak, a szöveg úgy van tördelve, hogy beleférjen az ablakba, a képelemek pedig úgy helyezkednek el, ahogyan egy web böngészőben jelennének meg.

19. normál nézet nyomógomb egyenértékű a nézet legördülő menü normál parancsával. A szöveg begépeléséhez, szerkesztéséhez és formázásához a Normál nézetet használjuk. Normál nézetben láthatjuk a szöveg formázását, de egyszerűsített alakban jelenik meg az oldal, így a gépelés és a szöveg szerkesztése gyorsabbá válik. Nem láthatóak viszont a szövegrészhatárok, élőfejek és élőlábak, hátterek, grafikus objektumok.

20. oldalszám Az oldal oldalszáma az általunk megadott oldalszámot mutatja, ha megadtunk ilyet.

21. szakasszám Az oldal szakasszámát az ablakban láthatjuk. Dokumentumunkban a margókra, a papírméretre és az írásirányra, a papíradagolásra, az oldalszegélyekre, a függőleges igazításra, az élőfejekre és az élőlábakra, az oszlopokra, az oldalszámozásra, a sorszámozásra, valamint a láb- és végjegyzetekre vonatkozó szakaszformátumokat módosíthatjuk.

22. szám/szám Az aktuális oldalszám és az összes oldal száma. A dokumentumban ténylegesen meglévő oldalak számolásán alapul.

23. hely Az oldal teteje, és a beszúrási pont közötti távolság. Ha nincs beszúrási pont az ablakban, nem jelenik meg érték.

24. sor a szöveg az a sora, ahol a beszúrási pont található. Ha nincs beszúrási pont az ablakban, nem jelenik meg érték.

25. betű Karakterekben megadott távolság a bal margótól a beszúrási pontig. Ha nincs beszúrási pont az ablakban, nem jelenik meg érték.

26. MR a makrórögzítő váltó állapotjelzője. Kattintsunk duplán az MR feliratra a makrórögzítő be- vagy kikapcsolásához. Ha a rögzítőt kikapcsoltuk, az MR felirat szürke színű.

27. KORR a változások követése funkció állapotjelzője. Kattintsunk duplán a KORR feliratra a változások követése funkció be- vagy kikapcsolásához. Ha a változások követése funkciót kikapcsoltuk, a KORR felirat szürke színű.

28. BŐV a kijelölés bővítése mód állapotjelzője. Kattintsunk duplán a BŐV feliratra a funkció be- vagy kikapcsolásához. Ha kijelölés módot kikapcsoltuk, a BŐV felirat szürke színű.

29. ÁTÍR a felülírás mód állapotjelzője. Kattintsunk duplán az ÁTÍR feliratra a funkció be- vagy kikapcsolásához. Ha a felülírás módot kikapcsoltuk, a ÁTÍR felirat szürke színű.

30. a beállított nyelv megjelenítése

31. a nyelvi ellenőrzés állapotjelzője. Ha a Word éppen a nyelvtani hibák feltárását végzi, egy könyvön lévő animált toll jelenik meg. Ha nem talált hibát, egy pipa alakú jel jelenik meg. Ha hibát talált egy iksz jelenik meg. Kattintsunk duplán erre az ikonra, ha a hibát meg szeretnénk szüntetni.

32. vízszintes görgetősáv.

33. lapozás a következő oldalra

34. böngésző objektumának kiválasztása lehetővé teszi a következő parancsok használatát: ugrás, keresés, tallózás módosításonként, tallózás címsoronként, tallózás ábránként, tallózás táblázatonként, tallózás mezőnként, végjegyzetként, lábjegyzetként, tallózás megjegyzésenként, szakaszonként, tallózás oldalanként.

35. lapozás az előző oldalra.

36. oldal görgetése soronként.

37. office segéd.

38. munkaterület felosztása vízszintesen két részre. Használata javasolt a táblázatok esetében: a felső részen megjelenítjük a táblázat fejlécét, az alsóban görgetjük a táblázat tartalmát.

39. az aktuális ablak bezárását segítő nyomógomb.

40. word2000 bezárását.

41. előző méret nyomógomb.

42. kisméret (minimizáló nyomógomb).

43. további gombok megjelenítését eszközölő nyomógomb.

44. eszközsor.

45. legördülő menü.

A gépelés során a Word2000 automatikus soremelést hajt végre. Az Enter-t új bekezdés megnyitására használjuk. Egy üres sort hagyhatunk két bekezdés között az Enter kétszeri lenyomásával. Ha a szövegben egy-egy betűt szeretnénk törölni, akkor ezt megtehetjük a <Del> vagy a <Backspace> billentyűkkel. A <Del> billentyű a szöveges kurzor mögötti karaktert, míg a <Backspace> a kurzor előtti karaktert törli

5.3. A kurzor mozgatása:

A szövegben történő mozgatáshoz használhatjuk a szövegszerkesztő terület jobb oldalán, illetve az alsó szélén megjelenő görgetősávokat. A beszúrási pont pozíciójának meghatározásához használhatjuk az egérkurzort, de lehetőség van a billentyűzetről való mozgatásra is. A következő táblázatban a numerikus billentyűzet 5-ös billentyűjét "GOTO"-nak nevezzük.

5.3.1. Beszúrási pont áthelyezése

Billentyűparancs	Cél
BALRA	Egy karakterrel balra
JOBBRA	Egy karakterrel jobbra
CTRL+BALRAx	Egy karakterrel jobbra
CTRL+JOBBRA	Egy szóval jobbra
CTRL+FEL	Egy bekezdéssel feljebb
CTRL+LE	Egy bekezdéssel lejjebb
SHIFT+TAB	Egy cellával balra (táblázatban)
TAB	Egy cellával jobbra (táblázatban)
FEL	Egy sorral feljebb
LE	Egy sorral lejjebb
END	A sor végére
HOME	A sor elejére
ALT+CTRL+PAGE UP	Az ablak elejére
ALT+CTRL+PAGE DOWN	Az ablak végére
PAGE UP	Egy képernyőnyit vissza
PAGE DOWN	Egy képernyőnyit előre
CTRL+PAGE DOWN	A következő oldal tetejére
CTRL+PAGE UP	Az előző oldal tetejére
CTRL+END	A dokumentum végére
CTRL+HOME	A dokumentum elejére
SHIFT+F5	Az előző szerkesztés helyére
SHIFT+F5	Arra a pontra, ahol a dokumentum legutolsó bezárásakor a beszúrási pont volt

5.3.2. Mozgás táblázatban

Billentyűparancs	Mozgás célja
TAB	A sor következő cellája
SHIFT+TAB	A sor előző cellája
ALT+HOME	A sor első cellája
ALT+END	A sor utolsó cellája
ALT+PAGE UP	Az oszlop első cellája
ALT+PAGE DOWN	Az oszlop utolsó cellája
FEL	Előző sor
LE	Következő sor

5.4. Szöveg és grafika kijelölése

5.4.1. Szöveg és grafika kijelölése az egérrel

A kijelölt rész	Művelet
Bármelyik szövegrész	Húzzuk át az egeret a szövegen.
Szó	Kattintsunk duplán a szóra.
Grafika	Kattintsunk a grafikára.
Szövegsor	Mozgassuk az egeret a sor bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, aztán kattintsunk.
Több szövegsor	Mozgassuk az egeret a sorok bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, aztán kattintsunk és húzzuk az egeret.
Mondat	Tartsuk lenyomva a CTRL billentyűt és kattintsunk bárhova a mondatban.
Bekezdés	Mozgassuk az egeret a bekezdés bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, majd kattintsunk duplán, vagy pedig kattintsunk háromszorosan bárhol a bekezdésben.
Több bekezdés	Mozgassuk az egeret a bekezdések bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, kattintsunk duplán, majd húzzuk az egeret.
Hosszabb szövegrész	Kattintsunk a kijelölés kezdetére, vigyük a mutatót a kijelölés végéhez, majd a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk.
Az egész dokumentum	Mozgassuk az egeret a bármelyik dokumentumszöveg bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, majd kattintsunk háromszorosan.
Élőfejek és élőlábak	Normál nézetben válasszuk a Nézet menü Élőfej és élőláb parancsát; Nyomtatási elrendezés nézetben kattintsunk duplán az élőfej vagy az élőláb nem elérhető szövegére. Mozgassuk az egeret az élőfej vagy az élőláb bal oldala felé, majd amikor megváltoztatja az irányát, kattintsunk háromszorosan.

Megjegyzések, lábjegyzetek és végjegyzetek Helyezzük a beszúrási pontot az ablaktáblába, mozgassuk az egeret a szöveg bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja irányát, majd kattintsunk háromszorosan.

Függőleges szövegblokk (táblázatcellában nem használható) Tartsuk lenyomva az ALT billentyűt, majd húzzuk az egeret a szöveg fölött.

5.4.2. Szöveg és ábra kijelölése billentyűparancsokkal:

Szöveget úgy jelölhetünk ki, hogy lenyomva tartjuk a SHIFT billentyűt és a beszúrási pontot mozgató billentyűket használjuk.

Billentyűparancs	Kijelölés bővítése
SHIFT+JOBBRA	Egy karakterrel jobbra
SHIFT+BALRA	Egy karakterrel balra
CTRL+SHIFT+JOBBRA	A szó végéig
CTRL+SHIFT+BALRA	A szó elejéig
SHIFT+END	A sor végéig
SHIFT+HOME	A sor elejéig
SHIFT+LE	Egy sorral lefelé
SHIFT+FEL	Egy sorral felfelé
CTRL+SHIFT+LE	A bekezdés végéig
CTRL+SHIFT+FEL	A bekezdés elejéig
SHIFT+PAGE DOWN	Egy képernyőt lefelé
SHIFT+PAGE UP	Egy képernyőt felfelé
CTRL+SHIFT+HOME	A dokumentum elejéig
CTRL+SHIFT+END	A dokumentum végéig
ALT+CTRL+SHIFT+PAGE DOWN	Az ablak végéig
CTRL+A	A teljes dokumentum kijelölése
CTRL+SHIFT+F8majd használjuk a nyílbillentyűket; vagy nyomjuk meg az ESC billentyűt, ha a kijelölő módból ki szeretnénk lépni	Egy függőleges szövegblokkig
F8+nyílbillentyűk; vagy nyomjuk meg az ESC billentyűt, ha a kijelölő módból ki szeretnénk lépni.	A dokumentum egy bizonyos pontjáig

Tipp: A szövegkijelöléshez általában ugyanazokat a billentyűkombinációkat használhatjuk, mint a beszúrási pont mozgatásához, azzal a különbséggel, hogy szövegkijelöléskor a SHIFT billentyűt is lenyomva kell tartanunk. Például a CTRL+JOBBRA a beszúrási pontot a következő szó elejére viszi, a CTRL+SHIFT+JOBBRA billentyűkombináció pedig a beszúrási ponttól a következő szó elejéig jelöli ki a szöveget.

5.4.3. Szöveg és ábra kijelölése táblázatban

Billentyűparancs	Cél
TAB	Következő cella tartalmának kijelölése
SHIFT+TAB	Előzőcella tartalmának kijelölése
Tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt, és nyomjuk meg többször az egyik nyílbillentyűt	Kijelölés bővítése a szomszédos cellákra
Kattintsunk az oszlop felső vagy alsó cellájára. Tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt, és nyomjuk meg többször a FEL vagy a LE billentyűt	Oszlop kijelölése
CTRL+SHIFT+F8, majd használjuk a nyílbillentyűket; a kijelölő módból való kilépéshez nyomjuk meg az ESC billentyűt	Kijelölés (vagy blokk) bővítése
SHIFT+F8	Kijelölés csökkentése
ALT+5 a számbillentyűzeten (a NUM LOCK legyen kikapcsolva)	Teljes táblázat kijelölése

5.4.4. Kijelölés bővítése

Billentyűparancs	Cél
F8	Bővítési mód bekapcsolása
F8, és nyomjuk meg a BALRA vagy a JOBBRA billentyűt	Legközelebbi karakter kijelölése
F8 (szó kijelöléséhez egyszer nyomjuk meg, mondat kijelöléséhez kétszer, stb.)	Kijelölés méretének növelése
SHIFT+F8	Kijelölés méretének csökkentése
ESC	Bővítési mód kikapcsolása

5.5. A Word 2000-ben előforduló elemek

5.5.1. Mi az a bekezdés?

A Microsoft Wordben a bekezdés egy jól elkülönülő információegység, melynek megvannak a saját formai jellegzetességei, mint például az illesztés, tér- és szóköz valamint a stílus. A bekezdést mindig egy bekezdésjel

követi (). A dokumentum bekezdéseinek formázása attól függ, mi a dokumentum célja, ill. milyenné szeretnénk tenni a külalakját. Ugyanabban a dokumentumban gyakran különbözőképpen formázzuk meg a bekezdéseket. Például, írhatunk olyan dokumentumot, amelynek a címoldalán a középre igazított cím található a nevünkkel és a lap alján pedig a jobbra igazított dátum egy másik bekezdésben. A szövegtörzs bekezdései pedig lehetnek balra igazítottak, dupla sorközzel tagolva. Az oldal tartalmazhat még külön bekezdésként formázott élőlábat, élőfejet, lábjegyzetet vagy végjegyzetet is.

Mire szolgál a bekezdésjel?

Ha megnyitunk egy új, üres dokumentumot, és a Szokásos eszköztár Mindent mutat gombjára kattintunk, a szövegkurzor mögött láthatóvá válik a bekezdésjel . A bekezdésjel a bekezdésre vonatkozó összes formázási jellemzőt tartalmazza. A bekezdés formázását megváltoztathatjuk a szöveg begépelése előtt, ha kijelöljük a bekezdésjelet és beállítjuk a formázási attribútumokat, vagy a szöveg begépelése után, ha kijelöljük a szöveget a bekezdésjellel együtt és megváltoztatjuk a formázását.

Ha egy bekezdés végén megnyomjuk az ENTER billentyűt és új bekezdést kezdünk, az új bekezdés jellemzői meg fognak egyezni az azt megelőző bekezdésével. Például, ha azt szeretnénk, hogy a fent említett dokumentum szövegtörzsének minden bekezdése balra igazított és dupla sortávolságú legyen, ezeket a jellemzőket csak az első bekezdésben kell beállítanunk. Az ENTER megnyomása ugyanezeket a tulajdonságokat fogja beállítani a következő bekezdésre is.

A bekezdésjelet és más formázási jeleket elrejthetjük ill. újra láthatóvá tehetjük, ha a Mindent mutat gombra kattintunk. A láthatóvá tett bekezdésjel megmutatja a bekezdések végeit és könnyebbé teszi a megváltoztatni kívánt formázási attribútumok kiválasztását.

5.5.2. Vonalzó felépítése

1. papírszéle. Hozzá viszonyítva adjuk meg a bal oldalsó margót.

	2. felső margó beállítása. Az egér grafikus kurzorát addig mozgatjuk, amíg függőleges irányú dupla nyílra nem vált. Megragadjuk az elválasztó vonalat és beál1tjuk a megfelelő értékre. A felső margó megadható a Fájl legördülő menü Oldalbeállítás parancsával. 3. a vonalzón elhelyezendő objektum típusának meghatározása. Kattogtatva a nyomógombon beállíthatjuk a: balra igazít jobbra igazít, középre igazít, tizedespontra igazít illetve sáv meghatározása tabulátor pozíciókat. Ugyancsak itt beállíthatjuk a csúcsával lefele csúcsával felfele mutató háromszögeket, valamint a baloldalt elhelyezkedő csúcsával felfele mutató háromszög alatt elhelyezkedő téglalapot.
	4. csúcsával felfele mutató, bal felől elhelyezkedő háromszög alatti téglalap. Segítségével a kiszelektált bekezdés vagy bekezdések bal oldalsó szövegtörzsének helyzetét úgy változtatjuk meg a bal margóhoz viszonyítva, hogy az első sorunk helyzete a bal oldalsó szövegtörzshöz viszonyítva változatlan marad.
	5. csúcsával felfele, baloldalt elhelyezkedő háromszög. Segítségével a kiszelektált bekezdés vagy bekezdések bal oldalsó szövegtörzsének helyzetét határozzuk meg a bal margóhoz viszonyítva. Ugyanezt a Formátum legördülő menü Bekezdés parancsával előhívható párbeszédpanel Behúzás és térköz lapján a Behúzás csoport Balra numerikus mező segítségével határozhatjuk meg.
	6. bal oldalsó margó értékének meghatározása a papír bal széléhez viszonyítva. Rávisszük a grafikus kurzort a sötét sáv és a fehér sáv találkozási helyére, és addig mozgatjuk, amíg a grafikus kurzor átvált vízszintes irányú dupla nyílra. Ekkor megragadjuk a találkozási vonalat és beállítjuk a megfelelő értékre. Ugyanezt megadhatjuk a Fájl legördülő menü Oldalbeállítás parancsával előhívható párbeszédpanel Margók lapján.
	7. a bekezdés első sorának helyzetét határozzuk meg a bal margóhoz viszonyítva. A bekezdések három félék lehetnek: Normál, behúzásos és függő kihúzásos. Normál bekezdés esetében az első sor a bal oldalsó szövegtörzzsel egy szinten található. Behúzásos bekezdés esetében a bekezdés első sora a bal oldalsó szövegtörzshöz viszonyítva jobbra található. Függő kihúzásnál a bekezdés első sora a bal oldalsó szövegtörzshöz viszonyítva balra helyezkedik el, a bal oldalsó szövegtörzs behúzásának értéke legalább akkora kel hogy legyen mint a függő kihúzás értéke. Ha nagyobb pontossággal szeretnénk beállítani az első sor helyzetét, a Behúzás és térköz lapon (Formátum menü, Bekezdés parancs) adhatjuk meg a megfelelő értékeket. A Behúzás területen lévő Típusa listán kattintsunk az Első sor elemre, majd adjuk meg a kívánt beállításokat. Ha valamelyik beállítással kapcsolatban segítségre van szükségünk, kattintsunk a kérdőjel felírat gombra, majd a kérdéses beállításra. A program megjeleníti a beállítások eredményét, így a végső döntés meghozatala előtt kísérletezhetünk is.

8. Tabulátorok Tabulátorokat használunk a következő esetekben: ha a szöveget oszlopos formában szeretnők elhelyezni, ha az oldal keretén belül egy szövegrészt meghatározott helyen szeretnők elhelyezni (aláírás esetében a titulus és a név egymás fölötti elhelyezése a papír jobb alsó sarkában egymás felett, egymáshoz viszonyítva középre igazítva). Jelöljük ki azt a bekezdést, amelyben tabulátort szeretnénk elhelyezni. Kattintsunk a vízszintes vonalzó bal szélén található jelre mindaddig, amíg a kívánt tabulátortípus meg nem jelenik. Kattintsunk a vízszintes vonalzón arra a helyre, ahol el szeretnénk helyezni a tabulátort. Tippek: A tabulátorhelyek pontos értékét a Formátum menü Tabulátorok parancsával állíthatjuk be. A Kattintás utáni írás szolgáltatással üres sorban bárhol elhelyezhetünk tabulátorokat. Váltsunk át Nyomtatási elrendezés nézetbe vagy Webes megjelenítés nézetbe. Mozgassuk a szálkurzort addig, amíg megjelenik a Balra zárás, a Középre zárás vagy a Jobbra zárás ikon, majd kattintsunk duplán. Szöveg oszlopos elhelyezése tabulátor pozíciók segítségével: A sor elejéről az első tabulátor pozícióra a Tab billentyűvel ugrunk. Begépeljük az első oszlop tartalmát. A következő tabulátor pozícióra szintén a Tab billentyű segítségével megyünk. Egy sor begépelése után a következő sorba az ENTER lenyomásával megyünk. Minden egyes sor külön bekezdésnek számít. Tabulátorhelyek törlése vagy áthelyezése: Jelöljük ki azt a bekezdést, amelyben tabulátorhelyet szeretnénk törölni vagy áthelyezni. Ha törölni szeretnénk a tabulátorhelyet, húzzuk le a jelölőjét a vízszintes vonalzóról. Ha át szeretnénk helyezni a tabulátorhelyet, húzzuk a jelölőt a vízszintes vonalzó megfelelő helyére.

	A szöveget a tabulátorpozíciótól jobbra terjeszti ki.
	A szöveget a tabulátorpozícióhoz képest középre igazítja.
	A szöveget a tabulátorpozíciótól balra terjeszti ki. Ha a szöveg kitölti a tabulátorpozíciótól balra levő tabulátorterületet, a további szöveg általában jobbra nyúlik.
	A tizedesjelet a tabulátorhelyhez igazítja. A tizedesjelet nem tartalmazó szövegrészek és számok a tabulátorhely bal oldalára kerülnek.
	Függőleges vonalat szúr be a tabulátorhelynél.

13. papír teteje

14. jobb oldalsó margó értékének meghatározása a papír jobb széléhez viszonyítva. Rávisszük a grafikus kurzort a sötét sáv és a fehér sáv találkozási helyére, és addig mozgatjuk, amíg a grafikus kurzor átvált vízszintes irányú dupla nyílra. Ekkor megragadjuk a találkozási vonalat és beállítjuk a megfelelő értékre. Ugyanezt megadhatjuk a Fájl legördülő menü Oldalbeállítás parancsával előhívható párbeszédpanel Margók lapján.

15. csúcsával felfele, jobb oldalt elhelyezkedő háromszög. Segítségével a kiszelektált bekezdés vagy bekezdések jobb oldalsó szövegtörzsének helyzetét határozzuk meg a jobb margóhoz viszonyítva. Ugyanezt a Formátum legördülő menü Bekezdés parancsával előhívható párbeszédpanel Behúzás és térköz lapján a Behúzás csoport Jobbra numerikus mező segítségével határozhatjuk meg.

5.5.3. Élőfejek és élőlábak

Az élőfejek és élőlábak általában a nyomtatott dokumentumokban használatosak. Szöveget vagy ábrákat — például oldalszámot, dátumot, a cég emblémáját, a dokumentum címét vagy a fájl nevét, vagy a szerző nevét — tartalmazó élőfejet és élőlábat is készíthetünk, amelyet általában a dokumentum egyes oldalainak tetejére, illetve aljára helyezünk. Az élőfej a felső, míg az élőláb az alsó margóra kerül.

Használhatjuk ugyanazt az élőfejet és élőlábat az egész dokumentumban, de az egyes részekben eltérő beállításokat is megadhatunk. Például használhatunk a későbbiektől különböző élőfejet vagy élőlábat az első oldalon, vagy elhagyhatjuk az élőfejet és az élőlábat az első oldalon. Különböző élőfejet és élőlábat alkalmazhatunk a páros és a páratlan számú oldalakon, vagy a dokumentum egyes részeiben

5.5.4. Lábjegyzeteket és végjegyzeteket?

A lábjegyzeteket és végjegyzeteket általában nyomtatott dokumentumokban szokták használni, hogy magyarázatokat, megjegyzéseket vagy forráshivatkozásokat fűzzenek a dokumentumhoz. Egy dokumentumban lábjegyzetek és végjegyzetek is szerepelhetnek, például a lábjegyzetekben a megjegyzéseket gyűjthetjük össze, a végjegyzetekben pedig a forráshivatkozásokat. A lábjegyzetek az oldalak alján jelennek meg. A végjegyzetek általában a dokumentum végén találhatók.

A lábjegyzet és a végjegyzet leírása

A jegyzetek két összekapcsolt részből állnak: a jegyzet hivatkozásjeléből és a jegyzet szövegéből. A hivatkozásjelek számozása lehet automatikus, de készíthetünk egyéni jeleket is. Automatikusan számozott jelek beszúrásakor, törlésekor vagy áthelyezésekor a Word újraszámozza a hivatkozásjeleket.

Tetszőleges hosszúságú és formátumú jegyzeteket készíthetünk. A dokumentum és a jegyzet szövegét formázható elválasztó vonallal különíthetjük el.

5.5.5. Menük és eszköztárak

A menük és eszköztárak ismertetése

A menük és az eszköztárak segítségével adhatunk utasításokat a Word programnak a végrehajtandó műveletekről.

A menük parancsokból állnak. Néhány parancs mellett a hozzá tartozó kép is megtalálható, így a megszokott képekkel társíthatjuk a parancsokat. A legtöbb menü a Word munkaablakának felső részén látható menüsoron van. Az egér jobb oldali gombjával szövegre, objektumra vagy más elemre kattintva helyi menük hívhatók elő.

Az eszköztárak állhatnak képpel ellátott gombokból (ezek a képek megegyeznek a megfelelő menüparancs mellett látható képekkel), menükből vagy mindkettőből. A Word számos beépített eszköztárat tartalmaz, amelyeket szükség szerint megjeleníthetünk vagy elrejthetünk. Alapértelmezés szerint a Szokásos és a Formázás beépített eszköztárak a menüsor alatt letelepített eszköztárként jelennek meg egymás alatt.

Menük és eszköztárak használata

Mit láthatunk a menükben és az eszköztárakon? A Word első indításakor a menükben és az eszköztárakon az általánosan használt parancsokat és eszköztárgombokat láthatjuk. A Word a leggyakrabban használt parancsokat és gombokat egyéni beállításokként tárolja és jeleníti meg a menükben és az eszköztárakon.

5.5.5.1. További menüparancsok

A nem látható menüparancsokat a menü alján található nyílra kattintva hívhatjuk elő. A menü ekkor kinyílik, és a menü összes parancsa láthatóvá válik. A menüt úgy is kibonthatjuk, hogy duplán rákattintunk. Ha egy menüt kibontunk, az összes menü kibontva marad mindaddig, amíg nem választunk ki egy parancsot vagy nem hajtunk végre egy másik műveletet. A kibontott menü bármelyik parancsára kattintva az rögtön hozzáadódik a menü testreszabott (rövid) változatához. A hosszabb ideig nem használt parancsokat a Word eltávolítja a menü rövid változatából. Utasíthatjuk a programot arra is, hogy mindig jelenítse meg a menük teljes parancskészletét.

5.5.5.2. További eszköztárgombok

Ha egy sorban több letelepített eszköztár is található, azok csak a legutóbb használt gombokat jelenítik meg. A letelepített eszköztáron nem látható gombokat az eszköztár végén levő További gombok gombra kattintva találhatjuk meg. Amikor egy az eszköztáron nem látható gombot használunk, a Word azt az eszköztárra helyezi, ezzel egyidőben áthelyezve egy hosszabb ideje nem használt gombot az eszköztárról a További gombok közé. Az eszköztárak átméretezésével ugyancsak több gombot tehetünk elérhetővé, de akár az eszköztár összes gombját is megjeleníthetjük.

Menük és eszköztárak testreszabása

Menük testreszabása Parancsok, menük és gombok hozzáadásával vagy eltávolításával lehetőségünk van a menük és a menüsor testreszabására. A menüsort nem lehet elrejteni.

Eszköztárak testreszabása Gombok és menük hozzáadásával, átszervezésével és eltávolításával lehetőségünk van saját eszköztárak testreszabására és létrehozására. Az eszköztárakat megjeleníthetjük, áthelyezhetjük, vagy el is rejthetjük.

A Testreszabás párbeszédpanel használata A menükkel és eszköztárakkal kapcsolatos módosítások nagy részét az Eszközök menü Testreszabás párbeszédpaneljével végezhetjük el. Némely módosításhoz közvetlenül a menün vagy az eszköztáron elvégzett műveletre van szükség, miközben a Testreszabás párbeszédpanelt nyitva hagyjuk. Ha a panel útban van, áthelyezhetjük.

Módosítások visszavonása Bármikor lehetőségünk van a Word első indításakor használt menü- és eszköztárbeállítások visszaállítására

Az eszközsor felépítése:

5.5.5.3. Szokásos eszköztár

Ikon	Feladat	Menüpont
	Új üres dokumentum	Fájl\Új dokumentum…
	Megnyitás	Fájl\Megnyítás…
	Mentés	Fájl\Mentés
	Nyomtatás	Fájl\Nyomtatás…
	Nyomtatási kép	Fájl\Nyomtatási Kép
	Nyelvhelyességi ellenőrzés	Eszközök\Nyelvi ellenőrzés…
	Kivágás	Szerkesztés\Kivágás
	Másolás	Szerkesztés\Másolás
	Beillesztés	Szerkesztés\Beillesztés
	Formátum másolása
	Visszavonás:	Szerkesztés\Visszavonás
	Mégis	Szerkesztés\Ismét (Mégis)
	Hiperhivatkozás beszúrása	Bszúrás\Hiperhivatkozás
	Táblázatok és szegélyek	Nézet\Eszköztárak\Táblázatok és szegélyek
	Táblázat beszúrása	Táblázat\Beszúrás\Táblázat
	Microsoft Excel munkalap beszúrása
	Oszlopok	Formátum\Hasábok
	Rajz	Nézet\Eszköztárak\Rajzolás
	Dokumentumtérkép	Nézet\Dokumentumtérkép
	Mindent mutat
	Nagyítás	Nézet\Nagyítás
	Microsoft Word súgója	Súgó\ Microsoft Word súgója

5.5.5.4. Formázás eszköztár

	Stílus	Formátum\Stílus
	Betűtípus	Formátum\Betűtípus
	Betűméret	Formátum\Betűtípus\ Betűméret
	Félkövér	Formátum\Betűtípus\Betüstílus
	Dölt	Formátum\Betűtípus\Betüstílus
	Aláhúzott	Formátum\Betűtípus\Aláhúzás típusa
	Balra igazítás	Formátum\Bekezdés\Igazítás
	Középre zárás	Formátum\Bekezdés\Igazítás
	Jobbra zárás	Formátum\Bekezdés\Igazítás
	Sorkizárás	Formátum\Bekezdés\Igazítás
	Számozás	Formátum\Felsorolás és számozás
	Felsorolás	Formátum\Felsorolás és számozás
	Behúzás csökkentése	Formátum\Bekezdés\Mértéke
	Behúzás növelése	Formátum\Bekezdés\Mértéke
	Külső szegély	Formátum\Szegély és mintázat
	Kiemelés	Formátum\Szegély és mintázat
	Betűszín	Formátum\Betűtípus\ Betűszín