Taizé: Franciaországban, Lyon mellett egy kis falu, ahova minden évben összegyűlnek a fiatalok tízezrei, hogy együtt imádkozzanak, hogy megtapasztalják Jézus csodálatos jelenlétét, hogy megtapasztalják a szív békességét, a belső örömöt, amit Jézus ad a szívekbe a Szentlélek által, és hogy erőt merítsenek a mindennapi életre.

A Taizéi közösség alapítója Roger testvér, aki a Taizéi közösség alapításakor utat próbált készíteni a keresztények közötti szakadások és az emberi családon belüli ellentétek megszüntetésére. Taizében Európai és más kontinensekről érkezett fiatalok tízezrei gyűlnek össze, hogy közösen imádkozzanak és hivatásukra, az emberek közötti béke és a kiengesztelődés előmozdítására készüljenek.

Roger testvér ősi protestáns családból származott. Hogy a maga részéről késedelem nélkül megvalósítsa a kiengesztelődést, egy katolikus templomot kezdett látogatni anélkül, hogy övéi előtt ez hite megtagadásának jelévé vált volna. 1940-ben háború tombol Európában, ekkor huszonöt éves. Több éve fontolgatja magában egy monasztikus közösség alapításának gondolatát, amelynek hivatása a kiengesztelődés lenne. Elhagyja szülőhazáját, Svájcot, ahol az életkörülményeket túl kényelmesnek találja. Franciaországban, édesanyja hazájában telepszik le, azért, hogy jelen legyen ott, ahol háború és veszély fenyegeti az embereket.

Amikor Roger testvér házat keres Burgundia dombos vidékein, Taizében egy idős asszonynak meséli el tervét, aki a következőket mondja neki: „Maradjon nálunk, olyan szegények, elhagyatottak vagyunk.” Ő pedig úgy véli, Isten hangja ez, Istené, aki egy szegény asszony hangján szólal meg. Taizé két kilométerre feküdt a demarkációs vonaltól, ami kettévágta Franciaországot. A házba, amit vásárol, a németek által megszállt területekről menekülő politikai foglyokat, főként zsidókat fogad be. 1940-től 1942-ig marad Taizében. Házi kápolnájában, egyedül naponta háromszor imádkozik úgy, ahogy az akkor még csak tervezett közösség teszi később. Mivel a Gestapo többször is házkutatást tart nála, 1942 végétől 1944-ig, kénytelen elhagyni Franciaországot.

Amikor Roger testvér 1944-ben visszatér Taizébe, vele tart az a három első testvér, akikkel időközben találkozott. 1949-ben, heten elkötelezik magukat a monasztikus élet mellett: örökfogadalmat tesznek a cölibátus, a priornak való engedelmesség, valamint a szellemi és anyagi javak megosztásának vállalására. Roger testvér a közösség priorja. 1952-ben veti papírra a „Taizéi Szabályzatot”. Igaz az első testvérek protestáns származásúak, de a közösség túlmutat a reformáción, és már a kezdetektől a monassztikus közösségek családjában gyökerezik. Taizé tíz kilométerre fekszik a hajdan oly fontos Clunytől és nem messze van tőle Cîteaux, egy másik híres monostor. Roger testvér később szimbolikus jelentést tulajdonított ennek a földrajzi fekvésnek: „Taizé olyan mint egy, a monaztikus élet fájáról fakadó rügy…”

Az évek során lassan növekszik a testvérek létszáma. 1969-től katolikusok is csatlakoznak. Ma kilencven különböző felekezetű és származású férfi él együtt a taizéi dombon, katolikusok és protestánsok, mintegy húsz nemzetből.

Taizé hivatásának középpontjában áll a keresztények közötti kiengesztelődés. Arra szeretné felkészíteni a keresztényeket, hogy a kiengesztelődés, a bizalom és a béke kovászává váljanak a népek között és az egész emberi családban. A közösség semmilyen adományt vagy ajándékot nem fogad el. A testvérek lemondanak személyes örökségükről is. Egyedül munkájukból tartják fenn magukat és osztoznak másokkal

1957-58 óta egyre több fiatal keresi föl Taizét. Portugáliából és Svédországból, Skóciából és Lengyelországból, majd más kontinensekről is érkeznek a fiatalok. Egyhetes találkozókon vesznek részt, ahol a hit forrásainak keresése áll a középpontban. 1987-től kezdve az arcok meg a afrikai és indiai ruhák sokszínűsége tanúskodik arról, hogy a találkozók földrészek közöttivé szélesedtek. Az egyhetes találkozok immár nem csak európai fiatalokat gyűjtenek egybe, hanem mintegy száz különböző nemzetiséget: Mexikótól Japánig, Zairétől Indiáig, Haititől Dél-Afrikáig. Megnőtt a Kelet-Európából érkezők száma: lengyelek, magyarok, románok, horvátok és szlovének… Sok család is ellátogatott Taizébe, hogy részt vegyen a családos találkozókon. Ha nem vesszük figyelembe azt a sok ezer átutazót, akik nap mint nap néhány órát töltenek Taizében, akkor nyáron hetente 3-4000 fiatal tartózkodik a dombon, míg ősszel és tavasszal 500 és 1000 között ingadozik a számuk. Húsvét, Pünkösd és Mindenszentek ünnepén különösen sok zarándok érkezik.

Évek hosszú sora óta, életük értelmét kereső fiatalok százezrei fordultak meg Taizében, hogy egyazon központi témáról gondolkozzanak: miként lehetséges összhangba hozni a hitet és az elkötelezettséget, a belső lelki békét és az emberi szolidaritást. Fiatalok több nemzedéke talált rá Taizében a belső imádság értékére és az egyház egyetemességének valóságára. Ugyanakkor föléledt bennük a figyelem az emberi jogok és a nemzetközi problémák iránt, szívükben bizalom született az idegen népekkel szemben és elkötelezték magukat a béke és a kultúrák kölcsönös megismerésének gondolata mellett.

Naponta háromszor közös imádság gyűjti egybe a jelenlevőket a sátrakkal kell megoldani. A taizéi énekek igen jellegzetesek: rövid, sokszor "Kiengesztelődés templomába", amit 1962-ben építettek, és amit sokszor ismételt zenei mondatok. Külömböző nyelveken ugyanazt az alapvető valóságot próbálják fölfedni. Ezek mindenki által gyorsan megérthető gondolatok, amelyek segítik a belső elmélyülést. Esténként a testvérek azok rendelkezésére állnak, akik szeretnék valakinek személyes kérdéseiket vagy nehézségeiket elmondani.

1970-ben Roger testvér fölveti az ifjúsági zsinat gondolatát, amelynek legnagyobb összejövetelére 1974-ben kerül sor. Ez a kezdeményezés 1979-ben a bizalom közös zarándoklatába torkollott, anélkül, hogy a zsinat gondolatát végleg elvetették volna.

A Taizéi Közösség ennek a zarándoklatnak a keretében találkozókat szervez, ahol sok ezer fiatal gyűlik össze a közös imádságokra nagyvárosok templomaiba és egyházközségeiben. Az európai találkozókon minden évben több tízezer fiatal tölti meg Párizs, Roma, London, Köln, Bécs, Budapest, Varsó vagy Barcelona templomait.

Roger testvér a fiatalok nevében nyilvánosan is föllép a béke érdekében. Azért, hogy ezeknek a felszólalásoknak megadja szimbolikus jellegét, ilyenkor néhány más-más kontinensről származó gyermek elkíséri, ezáltal jelezve azt, hogy nem saját érdekében szól, hiszen már nem fiatal, hanem azokért, akiknek jövője veszélyeztetve van.

Ha csatlakozni szeretnél a Taizés közösséghez, akkor gyere el hétfőnként du. 6 órától a következő címre:

Kis Szent Teréz Katolikus plébánia, Székelyudvarhely.

Roger testvér magyarul megjelent írásai:

Ÿ Források

Ÿ Szenvedélyes várakozással

Ÿ Soha ki nem alvó tűz

Ÿ Szeretének tüze

Ÿ Benned a szív békessége

Kalkuttai Teréz anyával közösen:

Ÿ Keresztút

Ÿ Mária a kiengesztelődés anyja