HÚSVÉTVÁRÁSKOR

A farsangot lezáró ”húshagyó kedd” után veszi kezdetét ”hamvazó szerdával” a hat hétig tartó nagyböjt. Ez az időszak amely alkalom arra, hogy a család illendőképpen készüljön fel az ünnepre. Ez az időszak amely a hosszú tél után a természet megujjulását is jelenti amikor lelkesen dolgozik a család apraja és nagyja a környezet megszépítésén és egyben a húsvéti nagytakarításon is. Talán a legszigorúbb böjtölés nagypénteken van, amikor a hithű katolikusok Jézus szenvedésével együtt érezve, majdnem semmit nem esznek mindaddig amíg beesteledéskor fel nem jön a vacsoracsillag. Ekkor rendszerint a család bárányaprólékból készült tokányt fogyaszt el. A mi vidékünkön ugyanis, nagypénteken vásárolják meg és vágják le a húsvéti ünnepek alkalmával elfogyasztandó bárányhúst. Nagyon elterjedt szokás Székelyudvarhelyen és környékén az úgynevezett töltött bárány készítése és fogyasztása. Az alábbi recept szerint is el lehet készíteni.

Hozzávalók:

· 12drb. főtt és 5drb. nyers tojás

· aprólék(megfőzve)

· 2 szelet füstölt szalonna

· zöld hagymaszár

· petrezselyem zöld

· 3 szelet kenyérbél ( vízbe áztatva )

· só, bors ( az ízesítéshez)

Utasítás: az előbb felsorolt nyersanyagokat jó apróra megvágva és összedolgozva, megtölthetjük a bárányt úgy, hogy előre felfejjük a bárány bőrét és ezt a masszát helyezzük el a bőr alá. Miután ezzel végeztünk a nyílást összevarrjuk fehér cérnával, majd fűszerezzük a bárány húsát, ezúttal kívülről, és így helyezzük el a tepsibe, majd a sütőbe. A töltött bárány mellé ajánlanám köretnek az úgynevezett krumpli salátát.

A húsvéthoz hozzátartozik a piros tojások festése, amit örömmel és figyelmesen készítenek a lányok, asszonyok egyaránt a locsolók számára.

Húsvétkor még a háziasszony nem édes tésztákat készít más ünnepekkel ellentétben, hanem sós, aprósüteményeket, de azért nem maradhat el, az úgynevezett diós-mákos kalács sem amelyeknek elkészítése nagyon gyakori mifelénk. Ezeket a tésztákat nemcsak a család fogyasztja, hanem húsvét másodnapján a locsoló férfiak is a sör és bor mellé, látogatásuk alkalmával.

Csak a hithű katolikus családoknál máig élő szép szokás az ételszentelés. Ez azt jelenti, hogy húsvét első napján a kora reggeli órákban a szentmisét tartó pap, megszenteli a kosarakban odavitt ételféleségeket. Azokat amelyekből a szent ünnep reggelén a család étkezik.

Befejezésül csak annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy szerintem a húsvét a karácsony mellett az év legszebb ünnepe.