A
Szent-Miklós templom
A város felett délre felemelkedő Szent-Mihály hegyén található a Szent-Miklós templom.
Az első templom már 1332-ben állott. A reformáció
elterjedtével a katolikus és a református felekezet hívei sokat veszekedtek a
templom felett. Emiatt 1563-ban országgyűlés elé került az ügy, és úgy
határoztak, hogy a két vallásfelekezet felváltva használja a templomot. De ez
az egyetértés nem sokáig tartott, 1600 táján Mindszenti Benedek Udvarhelyszék
főkirály bírája a katolikusoknak adta a templomot. De 12 év alatt megint a
reformátusok kerültek felül és Németh Gergely Udvarhelyszék főkapitánya
segítségével ismét a templom az ők birtokukba jutott, a katolikusokat kitiltván
akik Betlenfalvára jártak istentiszteletre. A kiszorított katolikusok Brandenburgi
Katalin fejedelemnőhöz folyamodtak, aki Apafi György vezetése alatt bizottságot
küldött ki, de sem ez, sem az országgyűlés nem tudta kibékíteni a két
felekezetet, ezért a templomot bezárták. 1633-ban Rákóczy György népszámlálást
rendelt el és amint a hagyomány mondja “egy vak cigánnyal többre ment a
katolikusok száma” és így a templom nekik maradt.
|
|
|
|
A mai templomot a XVII.. századi templom anyagának felhasználásával 1787-1793 között építették fel. A kadicsfalvi Török Ferenc udvarhelyi esperes kezdte építetni és 1793-ban Batthányi Ignác püspök szentelt fel. A templom klasszicista stílusban épült. A három hajósépülete 20 öl hosszú, tíz öl széles és a fő oltára művészi alkotás. Művészi szempontból értékesek oltárai, faragott szószéke és szobrai. A templomot Szent-Miklós tiszteletére szentelték fel .
A hívek tiszteletből a templom egyik hajójába temették Török Ferenc kanonokot.
A
forrásanyagot Orbán Balázs Székelyföld leírása című művének 1. fűzetéből
merítettem.
|
|
