A BÖGÖZI TEMPLOM

Külföldi kirándulók által gyakran látogatott.

1.Régészeti adatok:

E terűlet a Nagykükülő olyan szakasza, melynek településtörténete a messzi múltra nyúlik vissza. Régészeti ásatások a Nagykükülő jobb partján a falú feletti dombon aPagyvan tetőn kőkorszakbeli települések nyomait tárták fel.

Bronzkori telepesek is éltek itten, amelyet bizonyítanak az ásatások során talált edényégető kemence, kunyhószerű lakóház, áldozati tűzhely disznókoponyákkal, fenékbélyeges agyagedény és más leletek.Ezek a leletek mind arról tanuskodnak, hogy ezen a helyen egymást követték a dák és római telepesek egészen a XI.századtól aXII. századig.

A templomtól 100m-re is tatálltak erre bizonyitékokat.

2.Okleveles emlékek:

A falúra vonatkozó első írott emlékek az 1333-1334. évből maradtak fen. Bögöz ekkor már jelentős helység volt plébániával és templommal. A helységet szabadszékelyek lakták de itt is kialakul a rendi társadalom alsó rétege a jobbágyság.

Jelentősebb személyiségek: Petrus Filius Elyas 1363

Johanes de Bögöz 1506

Bethlen János 1665-aki az egyháznak egy fedeles úrasztali poharat ajándékoz.

A XVIII.- XIX. században jelentős nevek Borsai Nagy és Borsai Korda családok. Ezek ősei az Ugron, Mikó és Károlyi családok akik közül még ma is élnek Budapesten.

Bögöztől nyugatra az agyagfalvi rét a székelyek nagy gyűlésének színtere:1505 és 1848 –ban.

3. Írásos adatok előtti időszak: Egy renoválás kapcsán a templom és torony részletes építészeti vizsgálata szolgáltat adatokat a templom legrégibb történetéhez. Ez az időpont aXIV. Század első felére 1332 –re vonatkozik.

A mai templomnak három építészeti jellegzetessége van.

Az első kettő a XIII. századra a harmadik a XV. Századra tehető. Románkori szerkesztés ami a 3m magasságig jellemző, gótikusstílus ami a 7m magasságig látszik Ebben a magasságban találhatók a Szent László legenda jeleneteivel díszített falképek.

A következő falképek, a XIV. század első felében jelennek meg. Ilyenek az Antiokhiai Szent Margit legendája, az Utolsó Ítélet és egyéb ábrázolások.

Nagyméretű építkezés indul a XV. Század közepe után, először a szentélyen dolgoztak:

Majd kialakítják a templom hálóboltozatát. A boltívek indításainak, a gyámköveknek az akkor már több mint 200 éves László legenda jeleneteibe vágnak helyet.

A szentély három záróköve közül a meglévő kettő a székely címer ábrázolását adja:a hold két csillaggal és a stilizált nap-arc .A szentély gyámkövei közül az orgona északkeleti sarkánál levő, Udvarhely címere: pajzson korona, ebben egy kardot tartó jobb kar, melyen feltűzött szív és medvefej látható.

Ezzel lényegében kialakul a ma látható templom.

Későbbi javítások:

s 1665-atemplom első írásos említése

s 1715-földadomány a templom javára

s 1718-a templom harangkötelének javítása

s 1721-ez földrengés miatt a boltozat beomlott.

Ennek következtében alakul ki 1724-ben a kazettás menyezet.

A javítás befejezését jelzi az egyik évszámos cserép, melyre az 1758-as évszám volt bekarcolva. Ekkor kerül cserépfedél alá az addig zsindelyes templom.

s 1749-ben Korda György és felesége, Borsai Nagy István és felesége a templomot megújították.

s 1754 ugyancsak a két család a cserepezésre újabb összeget ajándékoz.

s 1758-Korda György még egy tekintélyes összeget tett le, hogy egy időre legyen miből javítani a templomot.

s 1782-a templom bekerítése.

s 1841-a torony átalakítása.

s 1898-új gombot, csillagot és villámhárított tesznek a tetőre.

s 1913-az utolsó teljes javítás.

s 2001-a templom külsőfelének újrafestése.

s 2002-a templom újrafödése.