FÖLDRAJZI BEHATÁROLÁSA Hargita gerincvonalon mért hossza 70 km, szélessége pedig 20-25 km. A helység az erdélyi medencét valasztja el a csíki medencétől. Északnyugati szomszédja a Somlyó-délhegy csoport, északkeleten a Gyergyói és Csíki medence, délen a Baroti hegység, délnyugaton pedig a Rika határolja. A hegységet az Erdélyi-medence felől Havasalja széles, vulkántörmelékek fennsíkja kiséri, a másik oldalon a csíki-medence hegylábfelszínével határos.
A Hargita az Erdélyi-medence beszakadási peremvonala mentén keletkezett vulkáni építmények sorozata. A Hargita legmagassabb részeit a vulkáni kúpok foglalják el és helyenként a fellobbant vulkán helyén visszamaradt kardera szélét találjuk. A vulkáni építmények fiatal voltát bizonyítják a vulkáni utóműkődések gázai, szénsavas ásványvizek, borvizek, termálvizek.
A Madarasi Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmegassabb része 1801 méter, többszörösen megénekelt, a székelyek „Szent Hegye”. Csúcsáról győnyőrü kilátás nyílik a terjedelmes 20-25 km széles Hargita fennsíkra, a Libán tetőre, a Görgényi havasokra, a Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre és tiszta időben látható délnyugat irányban a Rika hegység, Királykő, Fogarasi havasok, a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata. Délkeletre Rákosi-Hargitát, keletre pedig a Csíki havasokat és a Csíki medencét figyelhetjük meg.