Görögország Európa legdélibb és talán a legnyugtalanabb földje. A Balkán-félsziget déli részét foglalja el, amelynek végső kialakulása még ma sem fejeződött be. A mélyben munkálkodó titokzatos erőkre a szárazföldi részen levő ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások figyelmeztetnek. Majdnem 1300 szigete van, amelyből 170 szolgál állandó lakhelyül. Az ország lakosai ősidők óta kiváló hajósok voltak, tekintélyes részének még ma is ez biztosítja megélhetését.
	Területét hatalmas hegyláncolatok alkotják. Az országutak sok helyen 1000 méter magas hágókon kanyarodnak át. Ezt az aotótúrák megtervezésénél mindig figyelembe kell venni.
Az ország keleti fele ősibb kőzetanyagokból épült fel. Ebben a széles övezetben az Olimposz hegylánca emelkedik a legmagasabbra. Az „istenek lakóhelye” 2917 méter magas. A táj kialakulásában a legfiatalabb földkéregmozgások is jelentős szerepet játszottak. A jégkorszakban a magasabb hegységek egy része eljegesedett. Ezt az Olimposz hatalmas cirkuszvölgyei is bizonyítják. Görögországban nincsenek nagyobb folyók, mert hiányoznak a nagy völgyrendszerek. Annál gyakoribbak a tengerre nyíló zsákszerű völgyek, amelyekben többnyire apró folyók igyekeznek a tenger felé. A folyók általában alig hajózhatók, hirtelen áradnak, de a nyár nagy részében csaknem teljesen kiszárdnak. Éghajlata legalább annyira változatos, mint földrajzi felépítése. A levegő rendkívül tiszta és száraz, különösen a hegyekben. Az évszakok élesen elhatárolódnak egymástól. A legszebb túraidőszak a márciussal kezdődő tavasz. A nagy hőség általában júniustól-augusztus végéig tart. Az emberi beavatkozások következtében természetes növénytakarója megritkult.Az ókorban levő hatalmas erdőségeket hajók építésére kivágták, csak a nehezen megközelíthető magasabb helyeken maradtak meg. A görög tájat a sziklák fehér és sárgásfehér színe mellett a vörös szín jellemzi.Ez a vörös földtől terra rossától származik, amely a mészkő málási terméke. Az ország területének alig több mint egynegyedét művelik. A gabonafélék közül a legfontosabb a búza. Aratás után a tarlót felégetik. Érdekes látvány ilyenkor, ahogy a gólyák tízesével hátrálnak a lángok elött. A tűz elől menekülő rovarok és egyébb állatok felkapkodásával, szinte fáradtság nélkül jutnak élelemhez. A szőlőtermésnek mintegy egynegyedéből mazsolát készítenek, amit az országútról gyakran látható, hatalmas nejlon lepedőkre terítve szárítanak. A világ legnagyobb mazsolatermesztői közé tartozik és nem marad le olivaolajtermelésben sem.A szőlő szüretelése hasónló népi megmozdulással jár, mint az olajbogyó szedése. Ásványkincseinek nagyrészét az energiahiány miatt külföldön dolgozzák fel. Iprának egyetlen jelentősebb energiaforrása a barnaszén. Az utóbbi években Thaszosz közelében tenger alatti kőolajtelepet tártak fel. Vasúthálózatának hossza mindössze 2700 km. A második világháború idején nagyrészt a vasúthálózt is tönkrement, s ezután főleg a közutak fejlesztésével foglalkoztak. Ma sok ezer kilóméter elsőrendű aszfaltozott úttal és sztrádákkal rendelkezik, amelyek csak megfelelő díj ellenében használhatók. Az ország légi közlekedése is nagyon fejlett. Athén repülőtere a világ szinte minden fontos légi központjával összeköttetésben áll. A népsűrűség igen egyenlőtlen. Legsűrűbben lakott Athén és környéke. Ritkán lakottak a karsztos hegyvidékek, viszonylag sűrűn lakott a szigetvilág.