Építészeti emlékek:
Székelyudvarhely több, mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régibb korszakokból származó monumentális műemlékekkel. Kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus kápolnát, a város jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk. A késő barokk templomtornyai uralják a városközpont levegőjét. A századfordulói épületállomány megújulásával több klasszicistastílusú épületnek nyoma veszett. Az egykori Alsó piactér legimpozánsabb épülete a volt Vármegyeháza, a mai Polgármesteri Hivatal épülete. A Vármegyeháza 1895-96-ban eklektikus stílusban épült Stehlo Ottó építész tervei szerint. A Piactér alsó részén és a Vár utca sarkán szemünkbe tűnik a Szent ferencrendiek kéttornyú temploma és kolostora.a templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmusközti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi s egyben a főtér legrégibb temploma. A református templom Székelyudvarhely főterén épült fel 1780-81 között, s ezáltal az egykori piacteret két részre osztotta: Alsó és Felső Piactérre. Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely, a református kollégium rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. E templom körvonalai láthatóak Székelyudvarhely első látképén is.			A belvárosi református templom
A római katolikus plébániatemplom és a Tamási Áron Gimnázium épülete	A Városháza vagy Magistratus- ház 1828-29 között épült klasszicista stílusban és a mostani központi zöldövezet északnyugati sarkánál állott, a “visszafordulóban” A mai állapotában látható Székelytámadt várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562-65 között az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált. A várat 1955-ben nyilvánították műemléknek. Mindezek mellett műemlékként szolgálnak a város egyes iskolái, így a Benedek Elek Tanítóképző épülete, amely a Református Kollégium utódaként szolgál és a katolikus gimnázium, amelynek alapítási éve 1593. A római katolikus plébániatemplom épülete 1788 és 1793 között épült és a 18. század végi erdélyi templomépítészet egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb műemléke. A legrégebbi műemléknek a Jézus-kápolna tehető. Ez késő román, azaz 13. századinak számított, négykaréjos kápolna. A művészettörténeti kutatások a kápolna építését a 13. századra helyezik.
Forrásanyagként dr. Vofkori László 1991-ben kiadott Székelyudvarhely című könyvét használtam.