Csíksomlyó
Csíksomlyó az egykori Csíkszék központja, ma már Csíkszereda Észak-keleti külvárosa, Várdotfalva és Csobotfalva egyesüléséből keletkezett. A városközponttól 3 km-re, a Somlyó patak völgyében, 705 m magasságban települt. Fölötte a Kis-Somlyó (834m) és a dúslombú bükkerdővel borított Nagy-Somlyó (1033 m) kettős vulkáni kúpja emelkedik. A Nagysomlyó tetején az egykori Sóvárat vélik felfedezni, az alatta lévő sziklaalakzatot pedig Kőosztovátának hívják. A monda szerint Sóvár úrnője, aki az ünnepnapoka se tartotta be, vasárnap is szorgalmasan szövögetett. A komaasszony felszólítására sem hagyta abba a munkát, ezért az osztovátája kővé változott. A csíksomlyói borvíz (Nagyborvíz, Somlyai borvíz), a Lok–pataka völgyében, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize. Csíksomlyó alapítása óta a katolikus hit és kutúra központja volt. Közel 550 éve Csíkszék szellemiségének központja, országos hírű zarándok és búcsújáró hely. A Pünkösdi búcsú és az Ezer Székely Leány Napja, (először 1931-ben tartották) nagy tömeget vonz. A római katolikus székelység és a csángók legjelentősebb vallási és művelődési központja, az erdélyi Ferenc-rendiek székhelye. Csíksomlyót történelmi múltja és műemlékei teszik vonzóvá. Csíksomlyó műemlékegyüttese egyedülálló Erdélyben, melynek egyedi értéke a Csodatevő Mária-szobor. A Csodatevő Mária, Könnyező Madonna a 16. századi egyházművészet remeke. Csíksomlyó a magyarság összetartozásának és megmaradásának a szimbóluma lett.
A CSÍKSOMLYÓI MÁRIA-SZOBOR	A CSÍKSOMLYÓI FERENCES KEGYTEMPLOM ÉS ZÁRDA