Lövéte története
A Homoródmente legnagyobb hegyaljai halmaz-települése. Szentegyháza felől a 132-es megyei “még aszfaltozott “úton közelíthető meg. Magas házai, szűk, kanyargós utcái, színes népviselete, hímes szőttesei, építészeti és néprajzi hagyományai alapján egyike Székelyföld legérdekesebb falvainak. Egykoriban solymár falu is volt, ezt őrzi a határában levő Somkő vagy Sólyomkő helynév. Lövéte a Kis-Homoród viszonylag szűk, földcsuszamlásos völgyében fekszik, Szentegyházától délre, tőle 10 km-re. 1913 után a legjelentősebb földcsuszamlás 1970 júniusában volt:14 millió köbméter föld mozgása zajlott a Kis-Homoród jobb oldallejtőjén.
	Római katólikus temploma: 1776-ban épült, ez olvasható a torony homlokzatának közepén. 1771-72-ben kezdték építeni és 1776-ban fejezték be. A Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt, nyugati homlokzatú templomhajóból, szentélyből és sekrestyéből áll. Késő barokk stílusban épült. Három középkori kőfaragványa van: egy gótikus keresztelő medence (a hajóban), egy románkori és gótikus típus keveredéséből kialakult, pillér alakú szenteltvíztartó (falba építve a hajóban). Mindezek a falu középkori templomából kerülhettek ide. Egy gótikus kehely a gyulafehérvári Battyhaneum gyűjteményébe került.
Nevezetes házak Lövétén: Ványoló (dürückölő) a 340.számú bennvalón. Az 1991. évi műemléki kataszter szerint a 19.században épült, majd 1921-ben újjáépítették. A ma is működő ványoló eredeti felszerelése megtekinthető Ladó András házánál(995.szám)amely a 19.század közepén épült. Sóskút (a 481.számú bennvaló mellett): a sóskútat fedő épület 1866-ban épült. A sokgyermekes családjairól messze földön híres nagyközség valamikor 4,5 ezres népességéből 1996-ra 3700-ra apadt, ami azt is jelenti, hogy egykére (877 gyereket számláltak a faluban) zsugorodott a hajdani nagy családok zöme. Ezt a települést is cserben hagyta a bánya és a reményt adó vasüzem.