Csonkavár.
1599-ben Báthory András sellemberki veresége után a székelyek lerombolták az udvarhelyi várat. A következő évi lécfalvi országgyűlésen elrendelték az újraépítését a csíki, gyergyói, háromszéki székelyek részvételével. A helyreállítás azonban nehezen haladt.
Végül a Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban Perki Lőrinc kuruc tábornok leromboltatta a Székelytámadt várat, amely ezután már soha nem épült újjá. Ettől kezdve viseli a Csonkavár nevet. Utolsó tulajdonosa a Kornis család volt, tőlük vásárolta meg a város, 1852-ben.
A Székelytámadt vár nem legenda, hanem a valóságos múlt őrzője: romjaiban is emlékeztet arra az időkre, amikor falai között ott állt „az király palotája”, vagy amikor kolostorának falai közt szerzeteseket szólított esti imára a harangszó. Ez a Csonkavár dióhéjban összefoglalt története.
1891-ben épült fel a Magyar Királyi Állami Főreáliskola a Csonkavár területén, Meixner Károly építész tervei szerint. A telek magas fekvésének köszönhetően, az egyemeletes, kilenc méter magas, tekintélyes külsejű épület jelentősen kiemelkedik környezetéből. Homlokzata 63 méter hosszú. Előtte a teret fákkal, cserjékkel és virágokkal ültették be. Az iskola avatására 1893/május/1-én került sor.
A megalapítása óta eltelt évszázad alatt az iskola, az intézmény kiállta az élet próbáját. Dacolt kormányokkal, politikával, háborúval és nyelvekkel. Minden időben fellegvára volt a tudományoknak. Sok-sok emberkét indított el az élet göröngyös útján. Második bölcső volt, amely ringatott és okított. Büszke vagyok, hogy ebben az iskolában tanulhattam.

.