Székelykeresztúr
Székelykeresztúr az Erdélyi-medence délkeleti részén, a Küküllő menti dombvidék alsó övezetében, a Gagy pataknál hordalékkúpján fekszik 390-395m tengerszint feletti magasságban. Székelykeresztúr tíz faluval határos, amelyet magas dombok fognak közre: a Jézuskiáltó és a Hosszúaszó, északnyugatról a Görgény-tető, délről pedig a Várhegy, az Omlás, a Falbükk és a Felhágó. Nevének eredete összefügg templomának védőszentjével. Keresztúr először 1477-ben említett Keresztúrszék központja, s mint ilyen jelentősebb gazdasági adminisztrációs helység. Fiúszékként 1876-ig, Udvarhely megalakulásáig maradt fent, amikor abba beleolvadva egyik járásaként működött egész 1918-ig. A két háború között a nevét elvették. 1956-ban lett újra város és 1989 után a település névtábláján magyar neve és a román neve felkerült. Népessége: Székelykersztúr népesedésére utaló legkorábbi adataink 1576-ból származnak. Ekkor a mezőváros 15 lófőportából állt. A 19 század utolsó évtizedeiről és a 20 század elejéről már megbízható statisztikai adataink vannak, 1880-ban 2775 lelket tartottak számon. Székelykeresztúr aránylag magas természetes szaporulata, lélekszámának állandó növekedését biztosította. Az utolsó hivatalos népszámlálás alkalmával keresztúr városában 10596 lakost írtak össze, amelyből román 262, magyar 10159, roma 64 és más nemzetiségű 11. A mostani lakosság száma egy kicsivel nagyobb, mint ezelőtt pár ével. Jelentősebb épületei: Székelykeresztúron négy templom, és négy iskola található. A város központjában megtalálható a Katolikus egyház és plébániája és az Ortodox templom. Az egykori Piacteret és a Takarékpénztárt elhagyva, nyugati irányba haladva, a tér hosszabitott tengelyében Székelykeresztúr legnépesebb felekezetének, a Református egyháznak épületét és templomát találjuk. Az Unitárius templomot az Orbán Balázs Általános Iskola mellet találjuk, egy kicsit visszább található a híres Orbán Balázs Gimnázium. A református templommal szemben található a Petőfi Sándor Általános Iskola.