Bőr
	A testünket borító, a környezettől elhatároló, illetve a környezettel összekötő szervünk a bőr. A testfelszín legnagyobb része szőrrel fedett. Sima, szőr nélküli bőr csak a tenyereken és a talpat borítja. A bőrt hámszövet, laza rostos kötőszövet, valamint több-kevesebb zsírszövet alkotja. Réteges felépítésű: a felszíntől befele haladva hámra, irhára és bőraljára tagolódik. A bőrhöz tartoznak a bőrfüggelékek vagy járulékos szervek: a szőrtüszők, a faggyú és verejtékmirigyek, valamint a körmök. A bőrfelszín rajzolatát a hámlécek és hámbarázdák egyénenként változó, jellegzetes lefutása adja. Ez különösen a tenyéren és a talpon kifejezett, amelynek az ujjlenyomathoz van nagy jelentősége. 1 Felhám. A hám a testfelszín nagy részét kb. 0, 2. mm vastagságú. Legvékonyabb a szemhéjon, legvastagabb a tenyéren és a talpon. 2 Irharéteg. A szemhéjon 1 mm, a háton 10 mm is lehet, a test többi részén kb. 3 mm. 3 Bőralja (zsírszövet). Az irha és a bőralja nem különül el élesen egymástól. A bőr alatti zsírszövet sejtjeiben a tartalék tápanyagként felszaporodó zsír a sejteket gömbökké formálja. A kötőszövetes sövények közé préselt zsirlebenykék részben mechanikailag védenek, részben a bőr rögzítésével, feszesen tartásával a tárgyak fogását teszik lehetővé. A bőr alatti zsírszövet mennyisége és eloszlása lényeges a test esztétikai vonalainak kialakulásában. Érdekességek. A bőrt apró sejtek milliói alkotják. Testünk felszínéről állandóan pici bőrlemezkék válnak le. Havonta legalább egyszer megújul az egész bőrünk. A melanin a bőr felhámjában, a szőrzetben, valamint a szem recehártyájában és szivárványhártyájában előforduló barnás-fekete anyag.