A FALU KELETKEZÉSE

A XVI. Század elejétől tarják számon eredetét.Székely falu.II.Rákóczi Ferenc kuruc hadseregében már harcoltak alsósófalviak.Az 1848-1849-es forradalomban,az I.és a II.világháboruban is jelentős számban vettek részt.Az elesettek emlékét emlékmű őrzi.

„Nem mondom én:előre székelyek!

Előre mentek úgy is a hős fiúk,

Ott kíván harczolni mindegyik,

Hol a csata lerémesebben zúg.

Csak ma fajult el még a székely vér!

Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.

 

Úgy mennek a halál elébe ők,

Amint más ember mennyegzőre mén…

 

Ki merne nékik ellenállni?

Ily bátorságot szívében ki hord?

(Petőfi Sándor:A székelyek)

A világháboruk nyomort zúdítottak a falu népére.Természeti katasztrófák is nagyméretüen nyomorították a lakosságot.Árvaság,szegénység és apokaliptikus hangulat uralta az emberek lelkét.

 

A sófalvi ember:

 

Hihetelen erő és lelki rugalmasság van a sófalvi emberben.Tud egyedül lenni.Nem vár részvétet,nem fájlalja a részvétlenséget.Puszta eszme után sohasem lehet mgindítani.Kifogástalannak kell lennie mindenféle szempontból annak amit a sófavi ember elhisz.Önzetlenül segít társain,nagy mértékben szolidáris és nagyon vendégszerető.

“Mert a székely tüzéhez hívja az idegent és saját melegét is odaadná.”

(Tamási Áron)