Szülöfalum Nagykadács A tizenegyedik századba szerepelt, mint falu. Neve a Kada személynévből származik. A falu a Fehérnyikó két oldalán fekszik. Tengerszint magassága 465 méter. Határában Kadicsa várának nyomai találhatok. A Reztetőn és a hajdani vár alatt ma is látható árkok húzódnak, ezeket a lakosság tatár gödröknek nevezi. Szomszéd falvai: keleten Kobátfalva, északon Tordátfalva, nyugaton Kiskadács . Lakóinak száma 1910-ben 421, 1941-ben 388 volt. Napjainkban kb. 150 lakója van. Első írásos említése 1505-böl maradt ránk Michael Akadácsi név alatt. 1518-1519-ben Sesijen Péter ,,de akadach (faklva)" nevével találkozunk. 1513-ban nyomtatott könyv posseser-bejegyzései között olvasható ,,Sun luce plebany de Kadach". 1566-ban János Zsigmond hadában Nagykadács öt lófővel és egy gyaloggal vet részt. A nagykadácsiak unitáriusok. Egyházuk 1718-ban vált anyaegyházzá, ma közös egyházuk van Kiskadácsal. A nagykadácsi egyház tulajdonában van a Nyikómente legrégebbi jegyzőkönyve Az első lapján olvasható: Kadacsi Ecclesia könyve mely csináltatott Anno 1745 Esztendő. Nagykadács és Kiskadács mai harmadik temploma 1838-ban épült, a torony mostani formájában 1893-ban készült. A régi harangokat az első világháború idején elvitték. Az új harangokat a hívek adakozásából, 1928-ban öntötték Nagyszebenben. Az orgonát 1847-ben készítette Nagy József. Gálfalvi Sándor vezetésével, aki a falú szülöttje volt, úttörő eseményként a nyikómenti falvakban falutalálkozót szerveztek, 1980, 1985 és az 1990-es években. Erre meghívták a környékbeli falvak lakosságát és az összes kis-és nagykadácsi eltávozott személyeket is. A két napos ünnepség alatt meglátogatták a temetőket, istentiszteleten vettek részt és a kultúrotthonban műsorral egybekötött mulatságot rendeztek. Sajnos ez az ötévenként megrendezett falutalálkozó 1990 után megszakadt és a falu elnéptelenedése kevés reményt ad az újraélesztéshez. Nagykadács területe 950 ha, és a falu lassan elöregedő lakossága leginkább állattenyésztéssel foglalkozik. Régebben Nagykadács a kobátfalvi jegyzőséghez és néptanácshoz tartozott. 1980-tól a siménfalvi Néptanácshoz, 1990-től a siménfalvi Polgármesteri Hivatalhoz tartozik.