Etéd falu létezésének első írásos feljegyzése és fontos épületei

 

Az első írásos említése 1566-ból való Etéd alakban, Székely oklevéltár második kötetének 200-dik számú bejegyzése szerint. A fenti dátumnál a falu, jóval hamarabb létezett mivel 1792-es tűzvésszel magyarázható, hogy a korábbi időkből nem találni a falura vonatkozó dokumentumokat. A tűzvészkor olyan borzasztó szélvihar tombolt, hogy emiatt értékes iratok semmisűltek meg, főleg a torony gombjába levő papír foszlányokat még Szolokmáig is elvitte a szél. Tarcsafalvi Pálffiy Aladár 1903-ban még azt írta, hogy “ Etéd lakossága 1700 büszke székely.” Jelentősebb Dűlőnevek: Peszente Sajgó, Mátévesze, Fülemér, Fajkó-lak, Tőmlecárka. Tény, hogy a XVII.-dik század elején templom épült. Ez a kis templom a ma is Harangoldalnak nevezet helyen áll a falu felett. A mai templom 1678-ban kezdik építeni. A templom 1680-ban szentelte fel Veszprémi István udvarhelyi esperes.” Az égés után a templom 1801-ben épül fel a vösösréz bádoggal fedtékbe. Nem kis büszkességgel emlitjük meg, hogy 227 év alatt csúpán hét pap szolgált. Ide vonatkozó feljegyzések szerint az etédi romai katolikus egyház község az 1783-dik évben vette kezdetét. Bizonyára a fenti évben megelözöen is voltak Katolikusok etéden akiknek a lelkigondozását a firtosi minorita barátok biztositották. Az etédi tűzvész után 1792-ben a katolikusok Isten büntetésének láták a kisasszony napi kenyérsűtést.

Gráf Batthány Ignánc erdélyi püspők terjesztett jelentésében szó van arról is, hogy a plébánia templom Mária oltárképe csoldálatos módon épségben maradt. Szükséges beszélni azonban a katolikus templom tornyában lévő két harangról annál is inkább is, mert ebból a toronyból hangzik fel naponta a deli harangszó, amely Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári győzelmének emlékét őrzi. A hagyomány szerint ay egyik harangot még az Árcsoról hozta az egyik minorita szerzetes, a másikot pedig közadakozásból vásárolták és 1931-ben szentelték fel, mikor jelen volt Márton Áron is mint püspőki szertartó. Ay etédi iskolára vonatkozó első irásos utalás 1598-ból való. Sajnos a már emlitett 1792-es tűzvész az ískola szervezésére, müködésére vonatkozo iratokat is megsemmisitette az ezt megelöző időszakokból. Etéd volt udrarhelyszék első községe, ahol 1845-ben mintta ovodát létesitettek, amelyet Dedo-nak neveztek. A község művelödési tevékenységét gazdagitja a falumúzeum is amelyről már Olajos László is ír emlitett dolgozatában. Részleteseben ír Komár János a Magyar szó 1997 szeptember 17. első számában megjelent rövid tanulmányában “Egy művelődéstörténetéből” cimmel. Érdemes egy-két gondolatot idézni a tanulmányból. A tanitoknak sokat köszönhetűnk, és az olyanak mint amilyen az etédi Gagyi László volt, még több tisztelettadás jár: Elsősorban neki és hitvestársának köszönhetö az a Néprajzi Múzeum, amely számára otthont biztositottak az 1846-ban épűlt öregházban, amelyet 1973 április 4-én Etéd községnek adományoztak. Ránk utodokra hárúl az a feladat, hogy amit az ösők megteremtettek azt megőrizzűk s ha lehet még fejlesszűk is.