Az agyagfalvi emlékmű története
Az 1973-as év az 1848-as népgyűlés 125-dik évfordulóját fémjelezte. Az idősebb nemzedék még emlékezett a centenáriumi ünnepségre, amikor kopjafát állítottak az agyagfalvi rétre. Ez a kopjafa elkorhadt. Idős Hegyi István 1973 tavaszán újat készített helyébe. Az évforduló közeledtén azonban felvetődött az 1848-as népgyűlés jelentőségéhez méltó és maradandó emlékmű állításának gondolata. Szervező bizottság alakult, elképzelésük az volt, hogy terméskőből emeljenek emlékoszlopot. A felállítandó oszlopon az 1848-as forradalom vezéregyéniségeinek alakjait akarták megörökíteni.
	Az oszlopra az október 16-17-i kiáltvány három nyelvű szövegét tervezték. Az emléktáblák öntését a székelyudvarhelyi Gábor Áron Szövetkezet dolgozói végezték. A sziklatömböket, amelyeket a hargitai sziklákból hasítottak ki és amelyek egyenként 40 tonnát nyomtak le is szállították, de szemet szúrt az akkori hatalmasságoknak és eltávolítják onnan. A hatalom tehát leállította az első próbálkozásokat.
1978-ban megszületett egy újabb elképzelés az emlékmű felállítására. A Megyei Bizottság pályázatot hirdetett egy szoborcsoport megalkotására. A pályázaton néhai Kulcsár Béla szobrászművész terveit fogadták el. Kivitelezésével Hunyadi László és Kiss Levente marosvásárhelyi szobrászokat bízták meg. Az alapozási munka terve 1978 késő őszére készült el. Az agyagfalvi TSz kőműves csoportja meg is kezdte az alapzat elkészítését, de anyaghiány miatt leálltak. Az alap elkészítése hosszas huzavona után 1980-ban fejeződik be. Ezután helyezték el a szoborcsoportot, amely előkészítése Borszéken a travetin bányánál történt és kezdődött meg a szobrászok munkája.
		A két művész 1982-ben fejezte be az alakok és a hátteret alkotó lángnyelv kidolgozását. A vitát a szoborcsoportra kerülő szöveg váltotta ki. Az eredeti 1848-as kiáltványból vett idézetet megörökítő emléktáblákat nem engedélyezték feltenni. Arra utasították a szervező bizottságot, hogy olvasszák be, de az utasítást nem hajtották végre, az emléktáblákat elásták az agyagfalvi határban.
Végül a párt által jóváhagyott kétnyelvű szöveg került a táblára: „Ezen emlékmű a székelyeknek és románoknak a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen az igazságért és szabadságért, az 1848-as forradalom idején Ezen az ősi román földön vívott közös harcának tiszteletére emeltetett 1980 december”. Azonban hiába készült el az emlékmű, a felavatása elmaradt. 1990 október 16. Előkerülnek az elásott táblák, elhelyezik az emlékműre és megtörténik az avató ünnepség.