SZÉKELYKŐ Egy felejthetetlen kirándulás
„ A hajnalpír minden reggel megaranyozza azon csodás szépségű sziklaormokat, amelyek Aranyosszék keletkezésének büszke talapzatát képezik; a lenyugvó nap minden estve onnan terjeszti szét búcsú sugárözönét az Aranyos vidék szép tájaira az onnan ellebbenő szellő nagytetteket susog, s azért nem ok nélkül a székelyeknek azon lelkesedése, mit mindig érez, midőn a Székelykőre emeli szemeit.” Orbán Balázs: „ Székelyföld leírása”
Egy osztálykiránduláson vettünk részt a családdal. Kissebik fiunk tanító bácsija úgy gondolta oda visz minket kirándulni ahová ritkábban megy el az ember, ezért uticélunk Torockó-Székelykő volt. Reggel korán indult a vidám társaság. Délelőtt érkeztünk meg Torockóra, megnéztük az „Europa Nostra” díjban részesült főutcát, ahol a házak fehérre vannak meszelve az ablakokan zöld zsalugáterek vannak és piros muskátlik. Elindultunk uticélunk felé. Virágos pázsiton haladtunk, megnéztük az öreg vízimalmot és megláttuk a meredek sziklafalat amit meg kellet mászni. Nem mondom elég erőprobálló volt, de mindenki felért a 1129m magas csúcsra. Amit itt láttunk minden fáradságért kárpótolt. Láttuk az egész Aranyos medencét, a falvak takaros házait, a megmunkált földeket. Fent a csúcson azt is megértettük, hogy a Székelykő jellegzetes formájának köszönhetően miért kel fel Torockón kétszer a nap.
Ezért merem ajánlani minden kirándulni vágyónak a Székelykő megmászását, hadd töltse be szívét az a büszkeség amit érezni fog amikor őseink, a nagy székelyek által megjárt helyen állhat. Ez az érzés pedig mindent felülmúl. simo_julianna@yahoo.com