|
A szürrealizmus[pszicho1] |
|
|
A
szürrealizmus lényege: menekülés az I. világháborút
követő politikai-gazdasági káoszból, tiltakozás a "civilizált"
valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen, elvonulás a fantáziába, az
álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális világába. Mert az ember igazi
énje a tudatalattiban rejlik! ("jéghegy-elv") - FREUD! A szépség
mint esztétikai kategória szerintük már nem létezik! Helyette használt
kategóriák: félelmetes, nyomasztó, groteszk,
bizarr, fekete humor. Egyik irányzatukat fényképszerűen naturalisztikus
részletekből felépített abszurd víziók, a másikat vonzódás, az ősi, primitív,
mitikus formákhoz és jelképekhez (gyerekrajzok, törzsi művészetek) jellemzik.
|
|
|
|
|
JOAN MIRO
Ízelítõ
mûveibõl:
Ez az
álmaim színe
Csendélet
régi cipõvel
Bikaviadal
Az éj
kékjének aranya
Katalán festõ, grafikus, keramikus és szobrász. Párizsban tanult, és a szürrealistákkal
állított ki. Elsõ alkotásait a kubizmus
jegyében készítette. Szürrealista képein a tudatalatti rendezi csapongó
motívumait. A gyermeki fantázia és a primitív mûvészet hatása, játékosság
és groteszk
humor jellemzi alkotásait: A harlequin karneválja (1924-25), Szántóföld
(1923-24), Sznob társaság a hercegnõnél (1944). Próbálkozott rézkarccal,
szobrászattal és kerámiával.
Készült:
1945
Pompidou-központ, Párizs
Noha a kompozíciót alkotó három szereplõ jól(?) felismerhetõ - középen az óriási bika, tõle jobbra a torrero a vörös posztóval és tõrrel, balra pedig az eltiport ló - nem az ünnepség vidámságát, hanem inkább a tragédia légkörét öltik magukra.
SALVADOR DALI(1904,Figuera-1989, Figuera)
Ízelítõ
mûveibõl:
Tell Vilmos
öregkora
Mae West
Spanyol festõ, grafikus és író. Madridban tanult, majd 1928-ban
csatlakozott a párizsi szürrealista
csoporthoz, ahonnan anyagiassága miatt kizárták. Kidolgozta a
kritikai-paranoidnak nevezett módszerét: delíriumos és neurotikus rémlátomások,
melyek a felbomlásnak induló anyagi és szellemi állapot érzetét keltik
(Konstrukció puha csontokkal, 1936; Az emlékezet állhatatossága, 1931).
1940-ben Amerikába költözött, és szimbolikus
vallásos képeket festett. Szürrealista filmjei: Az andalúziai kutya és Az
aranykor.
Svájc történetének e híres jelenetét a mûvész itt nem a gyermeki engedelmesség hõsies példájaként értelmezi, hanem egy vérfertõzés erotikus elbeszélését kerekíti ki belõle.
Készült:
1931