Kikapcsolódás

 

A parajdi sóbánya

A Szováta felől érkező utazó, miután átkelt a Kis-Küküllő hídján, a sóhivatal szomszédságában találja a bejáratot. Az immár második "új bányát" 1976-81 között nyitották meg. A bányalátogatók és az asztmás betegek a felszíni bejárattól (480 m tszf. magasságban) a bányavállalat autóbuszaival jutnak a sóbánya belsejébe, a termelőszint közelébe és az asztmás kezelőhelyre. Az autóbusz enyhe lejtőjű félkörívben, a Sóháta legmagasabb pontja alá kanyarodó 1500 méteres alagútban mintegy 80 métert ereszkedik alá a sótömzs gyomrába. A só kitermelése mélyebb szinteken történik. A legalsó sójárószint a bejáratnál 280 méterrel mélyebben van. A nyolc termelőszinten a sót kamrákban, robbantással fejtik. Az egyes szintek között 25 méteres köztes sófekveteket hagytak meg. A kitermelt só szürkés színű, jó minőségű. A bánya alig 100 bányásszal működik, s a napi termelés közel 600 tonna.

A parajdi sósfürdő (mezotermális fürdő)

A 13A műúttól délre, az új sóbánya bejáratától 200 méterre, a sómalommal szemben, a Sóháta északi lábánál található. Enyhén kénes-kalciumos, nyomokban lítiumot is tartalmazó, nagy töménységű sós vizét a Haromalja dűlőben (a fürdőtől 1,4 km-re délnyugatra) 1948-ban mélyített 2200 méteres mélyfúrásból nyeri, ahonnan vascsövön, szabad eséssel érkezik a tükörfürdő területére. A közel 1200 m2 vízfelületű szabadtéri fürdő napi 46.000 l 46 oC-os gyógyvizet kap. Melegfürdőként (kádakban) jó eredmények mutatkoznak mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrbántalmak kezelésében.