Múlt és jelen őseim szülőföldjén: Édesanyám szülőfaluját szeretném bemutatni, mivel sokan nem ismerik, igaz, hogy kicsi falu, de nagyon barátságos. Szívesen fogadják az odalátogató ismeretleneket, még vendégül is látják. Nagymamám itt él, mostmár egyedül, mert nagytatám meghalt. Remélem nem fog unatkozni az, aki elolvassa a weboldalam. Egy pár képpel szerettem volna színesebbé tenni. Jó szórakozást! A gyulakutai hőerőműnél ágazik el az út déli irányba, átkelve a Kis-Küküllő felett, Vécke-pataka völgyében Bordos, Székelyszállás, Székelyvécke falvak sorakoznak. A nagyszüleim szülőföldje Székelyszállás (Sălaşuri). Székelyvécke községhez tartozik.
Maros megye egyik falucskája 114 magyar, 20 roma nemzetiségűek lakják. A falunak egy római katolikus temploma van, a múlt század 40-es éveiben épült, így a faluban nagyon vallásos katolikus emberek laknak. Szálláson az emberek 6 napot dolgoznak és a hetedik nap, megpihennek. Délelőtt mindenki elmegy a szentmisére, ebéd után kiülnek a kapuba, és a szomszédokkal elbeszélik az elmúlt hetet és kinek milyen tennivalója van a következő héten. Így telik el egy falusi ember hete. A nyári vakációban ez a kicsi falu nagyon benépesedik, mert nagyon sok gyerek itt tölti a nyári szünidőt. Ilyenkor nagyon örülnek a nagyszülők, mert van ki segítsen a mezei munkában, és amikor idejük van sétáltatják a kicsi unokájukat, persze nem babakocsival, hanem talicskával.
A fiatalok esténként összegyűlnek beszélgetnek, ismerkednek, sőt van aki udvarolgat is egy kicsit. Székelyszálláson van egy nagy fotball pálya, ahol hétvégenként meccset szerveznek a szomszédos falvakkal, ilyenkor a lányok is kimennek drukkolni. Szeptember 12-én van a falu búcsúja ilyenkor mégtöbben haza mennek ünnepelni. Ez a búcsú sosem marad el, ha rossz idő van a templomban tartják, ha jó az idő a templom háta mögött van egy csodálatos zöld terület és itt végzik el a szentmisét. Utána minden családnál megtartják a búcsú ebédet. Este tartanak egy búcsúbált és másnap mindenki megy haza, mert a felnőttek munkába, a gyermekek iskolába, napközibe kell menjenek. A faluban megint csak az ottlakók maradnak.