KARÁCSONYI ÜNNEPKŐR:
December 6-án, Miklós napján a szegény gyerekek megajándékozásának napja volt. Almát, diót, kekszet dobtak be az ablakon a tehetősebb emberek. Ma már minden háznál a szülők megajándékozzák gyermekeiket. Az ajándékokat szépen megpucolt csizmácskába teszik, de az idősebbek, a nagyszülők még mindig ablakon át dobják be ajándékaikat mint régen.
Nem hiányzik az ajándékok közül az alma, dió, mogyoró sem. December 13-a, Luca napja időjóslási nap. Ezen a napon felbontottak egy hagymát 12 rétegre. Ez a 12 réteg jelentette az év 12 hónapját. Az a hagymaréteg, amely megnedvesedett esős hónapnak számított, amely száraz maradt, száraz hónapnak. Advent idején már elkezdődtek a karácsonyi előkészületek. Mivel a falu kicsi, nincs külön papja, így hetente csak egy roráté mise volt, de erre eljárt a falu népének nagy része, bármilyen korán is volt. Ma is egy roráté mise van hetente, de már nem olyan korán tartják. Az adventi időszakban régen nem tartottak zajos mulatságokat, keresztelőket, lakodalmakat, bálokat. Ezt ma is betartják a falu lakói. Karácsony szombatja előtt 9 nappal megkezdték a ,,Szent családozást’’. A szomszédok kialakítanak egy csoportot és esténként a Szent család képét házról házra vitték, minden este más- más családhoz. Ezen az estén énekeltek imádkoztak és másnap megint egy más családhoz vitték a képet.
Karácsony szombatján volt a nagy sütés-főzés és a karácsonyfa elkészítése. Ezen a napon a család apraja nagyja úgynevezett kántor böjtöt tartott. Naponta csak háromszor ehettek tejtermékeket, tojást, szilvaízet. Csak Karácsony első napján ehettek a finomságokból, ma már ezt nem tartják be
A karácsonyfát az angyalka, Jézuska küldöttje,,hozza’’. Régebb dióval, almával, keksszel és mézespogácsával díszítették fel a fát. A gyermekek szüleiktől zoknit, karmantyut kaptak melyeket maguk a szülők készitettek. Mivel a faluban nem volt pap miután elvégezték a templomban rövid ájtatosságukat, a falu népe elment a szomszédközség éjfélimiséjére. Ma már itt is tartanak misét versekkel, pásztorjátékkal, énekekkel. A ,,Betlehemezés’’ is szokás volt, sajnos ez a szokás kihalt, bár sok öreg emlékezetébe él még ma is.
Karácsony másod napján a legények és a házasok külön-külön hajnalban Istvánozni mentek. János napján ugyan így jártak el. December 28.-a, Aprószentek napja, a gyermekek ünnepe volt inkább. A fiúgyermekek vesszővel jártak házról házra és versikékkel megveregették a házbeliek hátát. Szilveszterkor harangszó jelezte az Ó év végét és az Új esztendőt is harangszó köszöntötte. Új év napján nem volt szabad ruhát teríteni ki a drótra, mert azt tartották, hogy ahány ruha van a dróton annyi szerencsétlenség éri a házbelieket az új évben. Általában Vízkereszt napján van a házszentelés a család és a pap imátkoznak. A pap elmond egy könyörgést, utána Boldog Új Évet kíván a ház lakóinak, keresztet csókol a ház minden lakója, majd távozik.
Röviden ennyi lett volna a székelyszállási karácsonyi ünnepkör bemutatása, remélem aki elolvassa nem fog unatkozni és kedvet kap hozza, hogyha úgy adódik eljöjjön és megnézze ezt a kicsi, de barátságos falut. A lakosság legnagyobb része idős, de nagyon örülnek mikor idegent látnak, mert akkor arra gondolnak, hogy mégsem olyan félreeső rideg hely. Ha valaki többet szeretne megtudni erről a kicsi faluról, szívesen állok rendelkezésére.