SZÉKELYUDVARHELY UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG

TÖRTÉNELMI MÚLTJA

 

            A Székelyudvarhely 2, azaz a Bethlen negyedi Unitárius Egyházközség múltja csupán 15 esztendőre tekint vissza. Az 1989 decemberi hatalomváltás után, az első újonnan megalakult unitárius gyülekezet, amely gyakorlatilag, a Székelyudvarhelyi Unitárius  Egyházközség két részre történő megosztásából született.

            Mindannak ellenére, hogy a Székelyföldön, de különösen Udvarhely megyében nagy örömmel fogadták a reformáció korától a hitszababadság eszméjét és az istenegység hitét, a székely Anyavárosban – Kríza János püspök hathatós támogatásával,  - csak 1872-ben alakult meg az unitáriusok első vallásos közössége, melynek Kénosból beszolgáló lelkésze Kisgyörgy Sándor volt 1888-ig. Őt követte Lőrinczi István, aki szintén Kénosból 1892-ig szolgált be Udvarhelyre. Nevéhez fűződik, hogy ő végezte el a gyásszertartást Orbán Balázs, a legnagyobb székely sírja felett l890-ben.

             A még Kénoshoz  tartozó székelyudvarhelyi leányegyházközség következő lelkésze Vári Albert volt, akit Ferencz József püspök 1905-ben, a főtéri református templomban, az önállósult udvarhelyi gyülekezet rendes lelkészeként iktatott be. Legfőbb feladata, az l902-ben vásárolt Bethlen utcai telken, az unitárius templom és lelkészi lakás felépítése volt, amit Pákei Lajos kolozsvári építészmérnök tervei alapján és Fekete Benjámin vállalkozó által, 1906-1908 között meg is valósított.

              1909-1931 között Bölöni Vilmos volt az egyházközség lelkésze, majd őt követte Sigmond József lelkész 1955-ig.

               l955-l990 között Dr. Szász Dénes esperes-lelkész irányította az egyházközség életét, amikor a kommunista rendszer sújtó nyomása alatt kellett átvészelni nehéz időket. Az ő lelkészsége idejére tehető az egyházközség ugrásszerű növekedése is. Az 1970-es évek iparosító politikája, a környező települések unitárius ifjainak nagy számát vonzotta városunkba, az újonnan felépült gyárak, munkalehetőségek, és új lakónegyedek tömbházaiba.

               A lélekszámban megnövekedett egyházközség lakónegyedi unitárius vallású híveinek felkutatására és egyházi életbe való bekapcsolására, Kovács Lajos püspök, Rüsz Domokos lelkészt – két évi brassói gyakorló szolgálat után -  1984 november 1-el kezdődően a helyi egyházközségbe nevezte ki segédlelkészi szolgálatra, mely szolgálatot e minőségben 1990-ig végzett.